Category Archives: DOMINIKA

A kreol konyha szülőhazája

kreol

A karibi térségben elterjedt dominikai kreol konyha az őshonos indián, a spanyol, az afrikai és a dél-amerikai ízek és elkészítési módjuk egyvelegéből kialakult kifejezés.

Gasztronómia

92f0662582d5c7f1299109b048e831ff

Kedvencük a sertés és a marhahús, de ára miatt inkább mindenki csirkehúst fogyaszt. A köretek számunkra érdekesek: yucca, papaya, batata (burgonya), mangu, platano, guineo, tostones (sült banán). Tipikus étel a mofongo, mely guineoból (zöld banán) készül.

Önkéntes gyarmat és a köztársaság helyreállítása

042994bee3c829ecab2bfd826b916ea1

1861-ben, miután erővel elhallgattatta vagy száműzetésbe kényszerítette ellenzékét, a politikai és gazdasági ésszerűség ellenére Santana szerződést kötött a spanyol koronával és Dominika ismét gyarmat lett, az egyetlen latin-amerikai ország, amely ilyent tett.

Függetlenség

405fd3386196b2a55f6d5c45d949e1db

1838-ban Juan Pablo Duarte ”La Trinitaria” néven titkos társaságot alapított azzal a céllal, hogy elérje Santo Domingo függetlenségét bármilyen külső hatalom beavatkozása nélkül.

Átmeneti függetlenség és Haiti uralma

dd479f79f60711e39d79aff72383186e

Tucatnyi évnyi rossz spanyol kormányzás és különböző csoportok elvetélt függetlenségi törekvései után José Núnez de Cáceres, aki korábban spanyol alkormányzó volt, 1821. november 30-án kinyilvánította Haití Espanol (Spanyol Haiti) állam függetlenségét, és kérte az új állam felvételét Simón Bolívar Nagy Kolumbiájába. De az új állam függetlensége rövid életű volt, kilenc héttel később, 1822 februárjában megszállták a Jean-Pierre Boyer vezette haiti csapatok. 

A spanyol uralom

79fa90d2bc9e35243bb97563609d716d

A kezdeti békés kapcsolatok után a spanyolok fosztogatásaikkal és erőszakukkal kivívták az őslakosság ellenszenvét és a tainók ellenálltak a hódításnak. A spanyolok elleni harc egyik korai vezetője egy asszony, Anacaona volt. A férje, Caonabo egy másik terület főnöke volt.

A harcos karibok

f69f7bdd4889cc46273eee044dbf9060

A karibok kormányzata sokkal decentralizáltabb volt, mint az arawakoké. Mindegyik falu önálló volt és egy vagy több – a közösség által választott – harcos töltötte be a vezető szerepet.

A békés arawak indiánok

d06326bec47c6362d51b9dfde667a4e3

A spanyolok úgy jellemezték az arawak indiánokat, mint békés, barátságos, vendégszerető és szertartásos embereket. A Nagy Antillák és a Bahama szigetek egyfajta trópikus paradicsom volt a bennszülöttek számára. Mezőgazdaságuk egyszerű, de hatékony volt, a kellemes klíma pedig szükségtelenné tette a fűtést, s olyan házak építését, amelyek komoly védelmet nyújtanak az időjárás viszontagságaival szemben. Az élelmiszerről a természet gondoskodott, így az arawak emberek szabad idejükben cserepeket készítettek, kosarat fontak, pamutot szőttek, és viszonylag egyszerű kőeszközökkel igényesen kidolgozott kőszobrocskákat készítettek.

A karib-térség a spanyolok megérkezése előtt

8781ba2b01a95d9bff3050692d55d78c

mikor a spanyolok 1492-ben elérték a Karib-szigeteket, három fő embercsoportot találtak. Mindegyikük Dél-Amerikából vándoroltak a szigetekre. A kis számú ciboney indiánok Hispaniola és Kuba észak-nyugati csücskén éltek,a Bahamákon, Nagy-Antillákon és Trinidadon az arawak indiánok települtek le,a karibok a Virgin-szigetek, a Kis-Antillák számos szigetét valamint Trinidad északnyugati részét birtokolták.

A Karib-tenger királyai

b98282278b93fd6bf3022b0ca5f62793

A Karib-tenger szívében található Dominikai Köztársaságot Kolombusz Kristóf fedezte fel több mint 500 éve. Kuba után Dominika a második legnagyobb sziget a Nagy Antillákon. A sziget kétharmadát a Dominikai Köztársaság teszi ki.